A sminktől hétköznapi és átlagos arcú lány - aki valójában magától szép lett volna - cipősarkával kopogva a mozgólépcsőn sietett a metróhoz.
A szerelvény éppen már a mozdulatlanság határán haladt az állomás felé, amikor a lány lelépett a kövezetre a lépcsőről. Megszaporázta a lépteit, de magassarkúban és felvágott szoknyában nehéz futni. Már megnyugtatóan ugrott fel a földalattira, amikor a jobb cipőjének a sarka beakadt a peron és a jármű közé, és ellen se állva az erőknek, üreges pattogással a sínek közé esett.
A lány leszállt és félig lábujjhegyen bicegve várta, hogy a metró kiálljon az állomásról és a mélybe bámulhasson az elveszett alkatrész után.
Az induláskor a menetszél sóvárogva nyúlt be a ruhája alá, megsimogatta a testét, majd távoztakor csábosan hirtelen engedte a lenge viseletet.
Ekkor lépett ki egy fakószürke arcú, buszkékbe öltözött zsíros hajú nő a forgalmi irodából, kezében egy nagy rúddal, annak a végén egy fogó várta a bevetést.
- Jó estét! - hallatszott a színtelenül elmorgott köszöntés a forgalmistól, azzal elkezdett matatni az árokban a sarok után.
A csinosan felöltözött lány aggódva figyelte a műveletet. A forgalmis hölgy időről időre mogorván visszaküldte a biztonsági sáv mögé. Mielőtt a négyperces követési távolság véget ért volna, és megjött volna az új szerelvény. A letört részt sikerült megmenteni.
A lány boldogan és megkönnyebülten vette át a sarkot, és felhúzott lábához kezdte próbálgatni a letört sarkat. Látszott, hogy ragasztható.
A próbálgatás néma csöndjét végül a szakember törte meg:
- Tudja, - kezdett bele - aki kurvának öltözik, az ne lepődjön meg, ha bassza az élet! Jó éjszakát!
Azzal a fakónő, beleolvadt egy ajtó mögötti sötét térbe. A lány döbbenten állt, és tudta, hogy ez a kritika csak a szépségének szólt, meg a felesleges sminknek. Boldogan elmosolyodott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése