Így gondolta ezt K. Antal kis- és középvállalkozó is, de híresen rossz volt fizikából. A nyomás lényegét, hogy az kis felületen nagy, és vice versa, még értette. Azonban a részecskékig már nem látott. Gúnyolódott is ezen rendszeresen a társa, B. Gábor mérnök, az eset elsőrendű szemtanúja: Antal, maga nem tudja a fizikát!
 |
| Flickr/Dayne Bateman |
Egy darabig K. Antal mit sem zavartatva nézte a lebegő tárgyat, majd elunva a várakozást, megpróbálta eltávolítani.
Az ólom - amely köztudottan nehéznek számít a fémek között - egy sikeres ugrás és elkapás után, lassan újra közelíteni nem kezdett - K. Antallal egyetemben - a talaj felé. A vállalkozó örömmel nyugtázta, hogy a mentőakciója sikeres volt. Társa, B. Gábor, eközben csak a fejét csóválta.
A tudatlanságáról mindig szerény K. ismét feldobta a mérőólmot, amely ezúttal is az előző magasságban megállt. A férfi ismét felugrott érte, majd visszahúzta.
Tenyerében tartva a tárgyat egyszer csak gondolt egyet, és elengedte. Az ólom leesett. K. értetlensége láttán, B. csak ennyit mondott:
- Nem tudja a fizikát!
K. lesújtva, önmagába roskadva ismét tudatlanságának elégedettségében szó nélkül hagyta a dolgot. A férfi élete teljes nyugalomban telt el ettől a naptól éppúgy, mint attól, amelyikre először vissza tud emlékezni gyerekkorából: hogy kiesett a kiságyból. Ettől kezdve nem foglalkozott a korlátaival.
B. azonban soha sem tette szóvá az esetet, de legbelül évente többször újra és újra azt találgatta, hogy miért nem érti azt, amire nem lehetne magyarázat, mert törvény van az ellenkezőjére. A mérnök hosszú és csalódott órákat töltött elméletek felállításával, élete végéig kísérte a keserűség. Míg végül nem emlékezett, hogy ő kiesett-e valaha is a kiságyból. És abból a ketrecből sem talált kiutat, hogy az ólom nem tudja vagy ő a fizikát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése