Üzleti érzék

- Uram, ezt elejtette! - hallott a háta mögül egy hangot.
 Fel se fogva, hogy mit lát, reflexből nyúlt a felé nyújtott bőrkesztyű után, amely a legkevésbé sem volt az övé. Belesétált egy adásvételi adok-kapokba.
- Uram - kezdte az utcai kofa - jó, uram. Vegye meg, nem drága! 1500 forintot megér.
 Bár soha sem szeretett utcán vásárolni, a másfélezer forint nem tűnt soknak. Már nyújtotta volna a pénzt, amikor a bőrkesztyűt újra hátrarántották.
- No, nem úgy van az! - folytatta az árus - Egy darab annyi, nem egy pár!
 Megszeppent, megpróbálta eltenni a pénzét, mert háromezer forintot nem akart fizetni egy kesztyűért. Már a zsebében volt a keze, amikor hozzávágták a félpárt. Émelyegni kezdett.
- Héj, hát egyet is vehet! - kűzdött a kofa.
 Elfogadta, átadta az 1500 forintot, és elindult. Már szabadulni akart, szédült és fokozatosan veszítette el az erejét. Belülről marta az átverés.
 Hallotta, ahogy trappolnak utánna. Megállt. Már haragudott, nem csak a kofára, de magára is. Elege volt az egész helyzetből, eldöntötte, hogy a félpár kesztyűt megtartja, hogy emlékeztesse magát a saját tehetetlenségének gyötrelmére.
 - Jóuram, tessék, odaadom a másikat is ötszázért! - mondta a kitartó kufár.
 Lenézett a felé nyújtott, pillanatnyi bizonytalan gondolkodás után arra jutott, hogy nem fizet. Szó nélkül fordult meg.
 - De uram! Hát az csak egy félpár! - kiáltottak utána - Azzal semmire sem megy.
 Hajthatatlanul próbálta otthagyni az átverőjét.
- Uran, nézze visszaadom a pénzét, csak a kesztyűt adja vissza!
 Nem állt meg. Elege volt a beszélgetésből, el akarta felejteni ezt a ruhadarab-mizériát.
- Adok 1600 forintot, csak adja vissza - mondta a kétségbeesett kufár.
 Erre már le kellett csapni. Szó nélkül állt meg, előbb kitartotta a kezét a pénzért. Megvárta míg az 1000-es bankjegy és a három kétszázas érme a kezében köt ki. Hanyag mozdulattal, mintha párbajra hívná ellenfelét egy picit pofozott rajta, majd az árus vállára dobta a kesztyűt. Ismét sarkon fordult és elment.
 Az úton elfelé nem tudott örülni annak, hogy 100 forintot nyert az üzleten. Az érzés, hogy majdnem átverték még a markában tartotta. Egyedül arra tudott csak gondolni, hogy nem ért meg 100 forintot ez a néhány perc.
 Közben az aluljáróból feljövet, oda sem figyelve elvett egy szórólapot. A kihagyása miatt csak tovább erősödött benne a félpár kesztyű emléke.