 |
| Flickr/Rae Allen |
Egy ásítás mellől felnézett:
- Már holnap van?
Hajnali 5 óra 27 perc volt. Egy bólintással jeleztem, igen, az ő értelmezésében már holnap van. Csak legyintett.
Ketten megállapodtunk, hogy teljesen mindegy, normális ember ilyenkor alszik. Mi pedig visszatértünk a munkánkhoz, tudumásul véve: áldozatok vagyunk.
