Lustaság

"Ma akármennyire is érzem,
hogy megbetegszem, lusta vagyok felvenni a sapkámat!" - gondolta magában zsinórban negyedik napja.

Első nap az időjárás neki kedvezett és még saját agya sem tudta beleültetni a rosszullét és láz gondolatát.

Második nap már csak a buszon jutott eszébe és mivel az éppen a ház előtt áll meg, ismét melléállt a szerencse.

Harmadik nap már - a színház nyelvét használva - megmozdult a függöny, egy apró köhintés volt a távoli mennydörgés, amely a vihart vetíti előre.

Negyedik az időjárás hidegre fordult, a tömegközlekedés minden eszköze késett és végül metafórikusan ugyan, de estére leszakadt az ég. A távol közel merészkedett és a villám lesújtott.

Az ötödik reggel képtelen volt ágyban maradni, hiszen ő nem egy lusta ember!